Megtekintés térképen
10 készleten
UDVAROS DOROTTYA ESTJE
FELOLVASÓSZÍNHÁZ ADY ENDRE ÉS PILINSZKY JÁNOS MŰVEIBŐL
Olvas: Udvaros Dorottya
Összeállította és rendezi: Seres Tamás
Pilinszky János: Vallomás Adyról
"Ady ébresztett rá a költészet értelmére tizennégy éves koromban. Mégis tökéletesen megértem, miért hanyatlott napjainkban költészete iránti szeretetünk, lelkesedésünk."
Ady helye a világirodalomban? Sajnos, Adyt fordítani szinte lehetetlen. Költészete főként nyelvi és képi szuggesztiókból él, ami sehogy se tűri meg a fordítás - minden fordítás - nélkülözhetetlen értelmező munkáját. Igaz, minden költői nyelv szimbolikus, nemcsak Adyé. De például József Attila szimbólumai valamiféle hyperkonkrétság szabatosságával hatnak - tökéletesen fotogének, hogy úgy
mondjam, tehát fordíthatóak, előhívhatóak, átvihetőek bármelyik idegen nyelv képernyőjére.
Ady jövője? Az értékelésében mutatkozó apály - szerintem - előbb-utóbb eltűnik majd. Hiszen épp költészetének „királyi eleme” rendkívül gazdag, sokrétű, ha sokszor több is van benne - sajnos - a
nietzscheánus, mint az evangéliumi királyságból.
Ady és a modernitás? Számomra - mindenek ellenére - döntően és végérvényesen Ady a legjelentősebb modern magyar költő. Mint Baudelaire a franciáknál, ő az, aki Atlasz módjára megfordította hátán a régi világot, mondhatnám úgy is, a régi magyar világot. Ilyen tettre csak szuverén óriás vállalkozhatott. Hogy mások Európa modernebb törekvéseit közvetítették volna? Mit számít? Ady egy irodalomtörténeti pillanatban a glóbus ránk eső pontján magára vette és meg is
fordította a világot. A többi irodalom. És többnyire csak irodalom már.
Színházi/ kulturális előadásainkra belépőt vásárlók, csak visszaigazolást kapnak a vásárlásról, nem küldünk nekik jegyet, név alapján engedjük be a vendégeinket!
